#Európai Unió

Megoldások nincsenek, problémák annál inkább – véget ért a brüsszeli EU-csúcs

Megtörtént Magyar Péter bemutatkozása az uniós állam- és kormányfők körében, nagy lépést tette a vezetők a következő hétéves költségvetés előkészítése terén, de további sürgős lépéseket szorgalmaznak a versenyképesség javítása érdekében. Brüsszelben helyi viszonyok között mindenképpen kánikulának számító 34 fokos melegben ért véget az EU-csúcs



Sulyok Tamás ellen fellázadt az Alkotmánybíróság, itt az ideje lemondani – ezt mondta a miniszterelnök az első EU-csúcsa után

A miniszterelnök az állam- és kormányfők ülése előtt azt ígérte: vitákat is vállalva áll ki a magyar érdekek mellett. De vajon mindent elért, amit szeretett volna? Mikor lép be a Tisza az Európai Néppártba? Hogyan reagál a Sulyok Tamás lemondásával kapcsolatos fejleményekre? Hogyan értékeli a kétnapos találkozó lezárta után a tanácskozást? A brüsszeli sajtótájékoztatóról tudósítottunk.






Nehéz alkuk előtt: a költségvetés, Kína és Ukrajna uralja az EU-csúcs nyitányát

A következő hétéves uniós költségvetésről, Kínához fűződő kapcsolatokról és az ukrajnai háborúról érkeztek a legerősebb üzenetek az állam- és kormányfők részéről a csütörtökön kezdődő brüsszeli EU-csúcs előtt. Már az találkozó előtti nyilatkozatokból is látszik, hogy a tagállamok között jelentős nézetkülönbségek vannak, a zárt ülés mindenesetre kollektív tapssal indult.


Magyar Péter Brüsszelben: „Nem fogok kimenni kávézni”

Első uniós csúcstalálkozójára érkezett Magyar Péter miniszterelnök, aki mindjárt több egyeztetéssel kezdte brüsszeli tartózkodását. Az ülés kezdete előtt azt ígérte, hogy mindig a magyarok érdekeit képviseli majd, és most kármentésben van, hogy megoldja „azokat a problémákat, amiket Orbán Viktor kormánya okozott”.



Gergelyi Júlia: Cserép, malter, Európa, avagy mire várom a választ Magyar Pétertől és Volodimir Zelenszkijtől

A Magyarország és Ukrajna, illetve az EU és Ukrajna közötti tárgyalások sikere emberi drámák enyhülésén mérhető. El lehet-e menni a boltba tejért anélkül, hogy a fronton találná magát a vásárló? Ráomlik-e a ház a haldokló idősekre? A szerző, aki hosszú emigráció után édesanyját ápolni tért haza Kárpátaljára, szeretné, ha a magyar rendszerváltás változást hozna szerte Európában.



Tizenhat év után Orbán Viktor helyét Magyar Péter veszi át az EU-csúcson

Fontos, de várhatóan látványos eredmények nélküli csúcstalálkozó elé néznek az uniós tagállami vezetők, ami jó alkalmat kínál Magyar Péternek arra, hogy a nemzetközi sajtó érdeklődésének középpontjába kerüljön. Jó esély van arra, hogy az EU Ukrajna ügyében ismét egy hangon szólaljon meg. A legnagyobb jelentőségű téma azonban a következő hétéves költségvetés tárgyalása lesz – itt azonban egyelőre nincs döntéskényszer, most kezdődhet az érdemi vita.


Az Európai Parlament jóváhagyta az új uniós visszaküldési szabályokat, a zöldek szerint „idegengyűlölő” fordulat történt

Az Európai Parlament szerdán elfogadta az illegálisan az Európai Unió területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozó szabályok átfogó reformját. A képviselők 418 igen, 218 nem szavazattal és 30 tartózkodás mellett hagyták jóvá a tagállamokkal június elején kialkudott kompromisszumot.



„Előrelépés történt”, de még nincs minden rendezve – a magyar jogállamiságról volt szó az uniós tagállamok tanácsában

A magyarországi jogállamisági helyzetben bekövetkezett változásokat és az új magyar kormány által tett lépéseket méltatta Michael McGrath igazságügyi biztos az uniós általános ügyek tanácsának ülését követő sajtótájékoztatón, amelynek témája volt a Magyarországgal szembeni 7-es cikk szerinti eljárás. A biztos ugyanakkor világossá tette, hogy a jogállamisági problémák rendezésében az Európai Bizottság nem alkalmaz gyorsított eljárást, és továbbra is minden feltétel teljesítését szigorúan ellenőrzi.




Orosz propagandistákat is büntetőintézkedésekkel sújt az EU

Az Európai Unió újabb, orosz természetes és jogi személyekkel szembeni szankciós csomagot fogadott el, amely az orosz hadiipart, az energiaszektorból származó bevételeket biztosító úgynevezett „árnyékflottát”, a Kreml propagandagépezetét, valamint az emberi jogi jogsértésekben érintett személyeket veszi célba. Az intézkedések összesen 34 magánszemélyre és 47 szervezetre terjednek ki.