Európa több országában szinte minden háztartásnak van okosmérője, Magyarország viszont a hátul kullogók közt van. A készülék pontosabb elszámolást és a fogyasztás jobb követését teszi lehetővé; az olcsóbb időszakokra időzített áramhasználathoz megfelelő tarifa is kell. Itthon ilyen lehetőséget hozhat a legkorábban januárban induló D árszabás.
Mi történik, amikor különböző hátterű embereknek közösen kell megoldásokat keresniük Európa fontos problémáira? Az Európai Bizottság polgári vitacsoportjai az élelmiszer-pazarlástól a virtuális világokig számos kérdésben fogalmaztak már meg ajánlásokat. Most azt tekintjük át részletesebben, hogy ezek közül melyek jelentek meg későbbi uniós intézkedésekben, illetve milyen egyéb módon alakulhat a javaslatok utóélete.
Megállapodott az Európai Parlament és az uniós tagállamok kormányait képviselő Tanács az Európai Unió 2027-es éves költségvetéséről. A kompromisszumos büdzsé 199,7 milliárd euró kötelezettségvállalással és 211,5 milliárd euró kifizetéssel számol. A parlamenti tárgyalóknak 300 millió euróval sikerült növelniük az Európai Bizottság eredeti javaslatában szereplő összeget, elsősorban a kutatás, az oktatás, a közlekedési és energetikai infrastruktúra, valamint a polgári védelem javára.
Az látszik már most, pár hónappal a visegrádi együttműködés megerősítése, felélesztése után, hogy ez érdemi alkupozíciót biztosít számukra Brüsszelben is, hiszen több mint 60 millió emberről, több mint 60 milliós piacról és meghatározó cégekről van szó. Így sokkal könnyebb tárgyalni akár az Európai Tanács elnökével, akár más tagállamokkal, mint külön-külön – mondta a miniszterelnök.
Az ukrajnai háború lezárásáról és az esetleges békemegállapodás biztonsági feltételeiről egyeztettek kedden Abu-Dzabiban az európai partnerek, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői. A találkozó közös nyilatkozata szerint a résztvevők olyan biztonsági keretrendszer kialakítására törekednek, amely hosszú távon garantálhatja Ukrajna biztonságát, és megteremtheti a tárgyalásos rendezés feltételeit. Egyértelművé tették azt is, hogy bármilyen megállapodásnak tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását, területi integritását és önálló döntéshozatalát.
Az EKB elnökének idő előtti távozása intézményi és politikai kérdéseket is felvet. Különösen, hogy a jövő évi francia elnökválasztás egész Európa gazdasága szempontjából sorsfordító lehet.
Az EU döntései a mindennapjaink számos területére hatnak, a döntéshozatal mégis sokak számára távoli és nehezen követhető, pedig több olyan fórum is létezik, ahol közvetlenül elmondhatjuk a véleményünket.
A miniszterelnök Berlinben beszélt Európa kihívásairól és a lehetséges megoldásokról.
Azt egyelőre nem tudni, hogy milyen hatással lesz a rendelési kedvre a kezelési díj, amit november elejétől az átalányvám mellett kell fizetni.
Csak a portugáloknál és a hollandoknál nyílt ki jobban az olló, Romániában és Bulgáriában ezzel szemben nagyot javult a helyzet.
Az Európai Bizottság szerint az illegális határátlépések száma két év alatt több mint a felére esett vissza, a menedékkérelmek és az engedély nélküli továbbutazások száma is csökkent. A migrációs paktum végrehajtásában ugyanakkor továbbra is vannak hiányosságok: a Bizottság Magyarország esetében a szükséges jogszabályi változtatások elmaradását, a befogadási irányelv átültetésének be nem jelentését és az alapjogi ellenőrzési mechanizmus hiányos működését emeli ki.
Szabad az út Nagy-Britannia újbóli csatlakozása előtt az Európai Unióba, de a brit kormány nem „csemegézhet” a feltételek között: a teljes feltételrendszert el kell fogadniuk. A visszalépés nem is venne igénybe túl sok időt.
A már űrben keringő európai műholdraj kicsi, katonai célokra lassú, az EU e mellé érkező szuverén műholdprogramja pedig több éves csúszásban van, és legkorábban 2030-ban kezdi meg a jelszórást. És Európának persze sokkal korlátozottabbak az űrrakéta-fellövő képességei is, mint az USA-nak. Ígéretes kezdeményezések így is vannak, és az európai döntéshozók fejében is egyre hangosabban szól a vészcsengő: gyorsítani kell az űrprogramokon.
Megismerhettük a 2027-es költségvetés szinte minden apró részletét, nagy változásokat vár a pénzügyi világ az amerikai választás után, Matolcsy György ügyében pedig valaki megpróbált bizonyítékokat eltüntetni. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az oktatás helyzete, a megélhetés, a lakhatás és a klímaválság is utcára viszi Európa fiataljait, de korántsem egyformák a tüntetők követelései és lehetőségei. Az EUfóriában Dózsa Katával, a Brüsszeli Szabad Egyetem (VUB) gyerek- és klímajogi kutatójával és oktatójával beszélgettünk arról, kiknek a hangja jut el a döntéshozókhoz, mit jelentene a 16 éves szavazási korhatár, és hogyan költözik a tiltakozás az online térbe.
A kormányfővel, a pénzügyminiszterrel és a főpolgármesterrel is tárgyalt Budapesten az EIB elnöke, mellesleg 400 millió euró értékű hosszú lejáratú hitelt is hozott, amelyből többek között a Diákhitelt finanszírozza majd az állam.
Szerbiában, Koszovóban, Montenegróban és további három európai országban jöhet hamarosan a szabad mobilozás.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) komoly perspektívát lát a magyar gazdaságban, mivel az ország integrált a globális folyamatokba, kiaknázatlan lehetőségei vannak, és mindez igaz a vállalatokra és az oktatásra is. Minderről Nadia Calviño, az EIB elnöke nyilatkozott a HVG-nek pénteki budapesti látogatása előtt.
Miközben a tagállamok a közös kiadások visszafogására törekednek, az Európai Parlament nagyobb költségvetést követel az Európai Bizottság eredeti javaslatához és az ír elnökség nemrég kiadott, de mindenki által bírált kompromisszumához képest is.
Ukrajna újjáépítéséről és biztonsági garanciáiról egyeztetnek szerdán Brüsszelben az amerikaiakkal és az európai szövetségesekkel a jövő heti, Abu-Dzabiba tervezett tárgyalások előtt. Berlin szerint az európai biztonságról nem lehet az európaiak nélkül megállapodni.
